Piacnyitás - Évente ötvenezer forintot is lehet spórolni a költözéssel

Több nagyvárosban is csökkent a távfűtés ára, miután a gázliberalizáció miatt a szolgáltatók egy része már a szabadpiacon vásárolhatja meg - a most kedvező árú - nyersanyagot. Pécsett, Sopronban és Kaposvárott kell a legtöbbet fizetni a távhőért, Egerben, Szolnokon és Győrött a legolcsóbb.

Nyolc százalékkal csökkent Egerben a távhő díja, miután a szolgáltatást működtető, önkormányzati tulajdonú Evat Zrt. a gázpiac liberalizációjának köszönhetően immár a szabadpiacon szerzi be a szolgáltatás biztosításához szükséges földgázt. A hődíj mérséklését az energiahordozó világpiaci árának csökkenése, illetve a kedvező forint-dollár-árfolyam tette lehetővé. A szabadpiaci beszerzés áldásos hatását más nagyvárosokban is a saját pénztárcájukon tapasztalhatják a fogyasztók. Szolnokon is csökken a hődíj, míg Szegeden az év eleji áremelést mérsékelte a gázpiaci nyitás.

Országos távhődíj-csökkenési hullámról azonban egyelőre nem beszélhetünk. "Csak azokban a városokban mérséklődhet a távfűtés díja a gázpiaci liberalizáció következtében, ahol a szolgáltatók vásárolják meg a hő előállítására szolgáló gázt a szabadpiacon" - magyarázta lapunknak Csonka Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matász) alelnöke. Sok helyen ugyanis a szolgáltatók már eleve a fűtésre használt forró vizet veszik meg és nem a gázt. Így nem tudják érvényesíteni a gázpiaci verseny által szült nyersanyagár-csökkenést a hődíjban - magyarázta. Egerben az előző eset állt fent, ezért csökkenhetett a tarifa.

Évente akár 50 ezer forintot is spórolhatunk a távfűtésen, ha másik városba költözünk. Óriásiak ugyanis a különbségek az országszerte fizetendő távhőtarifák között. A Matász adatai szerint Pécsett a legdrágább a távfűtés: egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás esetén évi 192 ezer forintba kerül. A két legolcsóbb városban, Szolnokon és Győrött ugyanerre évi 152 ezer, illetve 141 ezer forintot kell költeni.

A teljes piacnyitás után a politikának a jövőben már csak helyi szinten lehet beleszólása az energia fogyasztói árába az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatókon keresztül.

A hődíj - a piaci versenyen túlmenően - nagyrészt ma is helyi politikai kérdés: az, hogy hol mennyit kell fizetni, leginkább azon múlik, miként gondolkodik erről az önkormányzat. A költségek a döntést csak részben befolyásolják, ráadásul a struktúra átláthatatlan. Egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb városokban (ahol a több fogyasztó miatt elvben kisebb a távhő előállításának költsége) olcsóbb a szolgáltatás: Budapesten éppenséggel az egyik legmagasabb az ár.

Forrás: Dunántúli Napló - 2007. augusztus 14.

Írta: Németh Márk

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!