Bár hivatalosan szeptember 15-e a fűtési szezon kezdete az országban, az elmúlt évek enyhe őszei miatt ritkán kezdtek ilyenkor melegedni a radiátorok. Idén, a hirtelen jött hideg miatt a hónap közepén ténylegesen elkezdődött a fűtésszezon, ami természetesen megjelenik majd a fűtésszámlákon is.

A PÉTÁV kereskedelmi igazgatóhelyettese, Kovaliczky János elmondta: a hideg idő beálltával a legtöbb épületben fűteni kezdtek. A lakóközösségek azonban többféle elszámolással rendezhetik a számlájukat, ezeknek összesen hat alaptípusa létezik. A legtöbb fogyasztó az úgynevezett részszámlás fizetési módot választotta: havonta részszámlát, előleget fizetnek, a lakás nagyságától függően. Májustól szeptemberig alacsonyabbat, majd októbertől áprilisig egy magasabb összegűt, és a fűtési időszakot követően fizetik ki a tényleges felhasználási díj és a részszámlákban befizetett összeg közötti különbséget. A napokban bekapcsolt fűtés díját is ebben az időszakban számlázzák.

Azok a fogyasztók, akik a valós, úgynevezett havi tényfelhasználás alapján fizetnek, a havi számlájukban az alapdíjon felül az előző hónapban elfogyasztott hőmennyiség rájuk eső díját is megfizetik. Azaz amit szeptemberben fogyasztanak, az októberi számlán jelentkezik.

Ahhoz, hogy tervezni lehessen a fűtés költségeit, ismerni kell a várható időjárást is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos előrejelzése szerint a következő hetekben változékony, esős idő várható, enyhe felmelegedéssel. A következő hetek időjárása javíthat, de ronthat is a helyzeten, illetve a fogyasztók takarékoskodással is kompenzálhatják a nem várt szeptemberi hőfelhasználást. Arra is van lehetősége a lakóközösségeknek, hogy ha visszatér a jó idő, leállíttassák a távhőszolgáltatást. Ezt a lakóközösség megbízottja írásban kérheti, és a kért időponttól a szolgáltató felfüggeszti a fűtést.

Azonban a lakóközösségek 95 százaléka olyan külön megállapodást kötött a PÉTÁV-val, amelyben a fűtési idény első, illetve utolsó 30 napjában a szolgáltatóra bízzák a fűtés indítását, illetve leállítását. Ez azt jelenti, hogy a cég figyeli a meteorológiai előrejelzéseket, és ha a napi várható átlaghőmérséklet 12 +/- 1°C, vagy az alatti - beindítják a fűtést. Ha a várható napi átlaghőmérséklet meghaladja a 15 °C-ot, leállítják a fűtést. (A napi átlaghőmérséklet- számításnál figyelembe veszik a nappali felmelegedés tetőpontját és az éjszakai lehűlés mértékét is.) Természetesen a megállapodással rendelkező lakóközösségeknek is van lehetőségük arra, hogy megbízottjuk útján, írásban másképpen rendelkezzenek.

Távfűtéses lakások - elsősorban panelházak - esetében kérdéses: képesek-e egyáltalán takarékoskodni a lakók a fűtőtesten található fűtésszabályozó használatával. A PÉTÁV felelőse szerint a kérdés bonyolultabb annál, hogy egyértelmű igennel, vagy nemmel lehessen rá válaszolni. Az úgynevezett termosztatikus szelep olyan eszköz, amely megfelelően használva lehetőséget biztosít a takarékoskodásra. Ha egy lakóközösségen belül mindenki, vagy döntő hányaduk takarékoskodik, akkor az jelentkezni fog az éves fűtési költségben. Nem megfelelő használata viszont többletfogyasztást eredményezhet. Azaz a fogyasztók hozzáállásán múlik az, hogy tudnak-e, vagy sem csökkenteni az éves fűtési költségükön.

Írta: B. J.

Forrás: Pécsi Hírek - 2008. szeptember 26.

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!