A szerdai kormányülésen véglegesen eldőlt, hogy január elsejétől tíz százalékkal csökkennek a rezsire fordított kiadások döntő részét képező energiaárak. A földgázért, az áramért és a távhőért egyaránt ennyivel kevesebbet kell fizetni jövőre.

Attól függően, hogy távhővel, avagy földgázzal fűtenek, a díjak csökkentése egy átlagos család esetében azt jelenti, hogy éves szinten összességében több tízezer forinttal kell kevesebbet fordítaniuk rezsire. A kormányülést követően azt is bejelentették, hogy a csökkentéssel kapcsolatos terheket a szolgáltatóknak kell viselniük, tehát meg fogják találni annak a módját, hogy az érintett cégek ne hárítsák át bevételkiesésüket a lakosságra, például más díjtételek emelésével. (Sokan azonban attól tartanak, hogy a szolgáltatók a díjcsökkenésből származó bevételkiesésüket vagy annak egy részét a nem lakossági fogyasztókra terhelik, akik majd árat emelnek emiatt, így végső soron a lakosság finanszírozza a díjcsökkentést.)

A pénztárcán szinte azonnal érezhető hatás mellett az intézkedésnek további, mindenki számára kézzelfogható következménye is lehet: pénzügyi elemzők várakozásai szerint a döntések lelassítják a pénzromlás ütemét. Jövőre a korábban jelzett 5 százalék helyett várhatóan 4,4 százalékos lesz az infláció, ami egyszerűsítve azt jelenti, kevésbé drágul a vártnál az élet.

Ugyancsak az energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó hír, hogy a dél-dunántúli megyékben is működő E.On közleményben jelentette be: az ünnepekre tekintettel felfüggeszti a kikapcsolásokat mind az áram-, mind a gázszolgáltatást igénybe vevő lakossági ügyfelei körében. A moratórium december 20-án kezdődik, és január 7-éig tart.

Egyhavi számla összege

A földgáz esetében az alapdíj és az úgynevezett biztonsági készletezési díj feltehetően szintén nem csökken, így nem a számla végösszegéből kell levonnunk tíz százalékot, ha ki akarjuk számítani a várható megtakarítást, hanem a tényleges gázárból lehet kiindulni. A szaktárca számítása szerint egy hazánkban átlagosnak mondható, 120 négyzetméter alapterületű családi ház éves átlagos gázfogyasztása 3000 köbméter, amiért – mindent egybevetve – 408 ezer forintot kell fizetni, ebből tisztán a gázért 399 ezret. Utóbbiból jön le a tíz százalék, vagyis ez éves szinten csaknem 40 ezer forintos kiadáscsökkenést jelent. Ez havonta több mint 3 ezer forint, összességében pedig úgy is felfoghatjuk, jövőre egy havi fűtés ingyen lesz.

A vízmelegítés is számít

A távfűtés esetében még megyéken belül is óriási a szórás, más-más összegbe kerül az alap- és hődíj, valamint (ahol van) a használati meleg víz felmelegítési díja is eltérő szolgáltatóként. Éves szinten egy átlagos, ötven négyzetméteres lakásban 150–220 ezer forintért lehet melegedni (vízfelmelegítési díj nélkül). A távhő esetében egyelőre nem tudni, hogy a tízszázalékos árcsökkentés az alapdíjra is vonatkozik-e majd, az viszont logikusnak tetszik, hogy a használati meleg víz előállításáért is kevesebbet kell majd fizetni januártól. Összességében attól függően, hogy most mennyibe kerül a szolgáltatás, januártól éves szinten legkevesebb tizenöt–húszezer forinttal lehetnek kisebbek a távhőszámlák. Ez szintén azt jelenti, hogy egyhavi számla „eltűnik”.

A fogyasztástól is függ

Egy négyfős háztartás havonta átlagosan 216 kWh áramot használ el, ami jelenleg bruttó 5744 forintba kerül (az egyes szolgáltatók tarifái eltérhetnek). Ez évente 68 928 forint kiadást jelent a családoknak, tehát a tízszázalékos energiadíj-csökkentés esetében a megtakarítás közel hétezer forint tizenkét hónap alatt, vagyis a jelenlegi árakhoz képest több mint egyhavi fogyasztás „ingyen” lesz. Természetesen a megtakarítás összege nagyobb vagy kisebb fogyasztás esetén ettől eltér. Lényeges tudnivaló ugyanakkor, hogy a számos tételből összeálló rendszerhasználati díjak várhatóan nem csökkennek – tehát ebben az esetben sem arról van szó, hogy a villanyszámlán szereplő végösszeg esik tíz százalékkal január elsejével kezdődően.

Forrás: BAMA.hu - 2012. december 12.

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!