Építményadó - Január elsejétől új szabályok érvényesek.

Pécs - Egyelőre nem tudni, ki jár jobban az építményadó idei változása után. Mint ahogy azt sem, pontosan mennyi tulajdonosnak kellene bevallást készítenie.

Tavaly több mint egymilliárd forint folyt be a város kasszájába építményadóból. Hogy pontosan mennyinek is kellett volna, azt nem tudni, mondja dr. Milter Anna, a polgármesteri hivatal adóirodájának vezetője. Ugyanis nincs egységes ingatlan-nyilvántartás, másrészt az építményadó-bevallás önkéntességi alapon működik.

Január elsejétől néhány pontban módosították a rendeletet. Lényeges változás, hogy ténylegesen meghatározták a garázs fogalmát, az előző rendeletben nem volt benne a melléképületek, épületrészek köre. Más szabályok érvényesek januártól az erkélyekre és pincékre. Hogy a változással ki jár jobban vagy rosszabbul, azt a hivatalban egyelőre nem tudni, mondja az irodavezető. Az erkélyek esetében kisebbek a terhek, a pincéknél - ha a szintjükön valamilyen helyiséget alakítottak ki - nagyobbak. Az előző esetben az alapterület fele, utóbbiban a hetven százaléka számít be az egészbe.

Erre az évre eddig több mint harmincezer határozatot küldtek ki Pécsett építményadóügyben. Persze, csak azoknak, akik korábban is készítettek bevallást. Az erre az évre vonatkozót - amennyiben a módosított rendelet érinti az ingatlant - elvileg január közepéig kellett benyújtani, de a hivatal némi késlekedés felett még szemet húny. Mint ahogy elsőre sem bírságolnak akkor, ha "új" kötelezett kerül képbe. Ez főleg a régi építésű ingatlanok esetében fordulhat elő, hiszen az újaknál, a kiadott fennmaradási, használatbavételi engedélyek alapján pontos az adatbázis. A bírsággal csak akkor élnek, ha mondjuk a már harmadszor felszólított még mindig nem mozdítja a füle botját sem.

Pécsett különösen zűrös a Budai városrész, Vasas és Hird, nagy részben az osztatlan közös tulajdonok miatt. De előbb-utóbb mindenki sorra kerül, mondja Milter Anna.

Vannak esetek, amikor elvileg többet kellene fizetni

Az építményadó-tarifák Pécsett idén sem változtak. A teremgarázsok után 200, a garázsok esetében 300 forintot kell fizetni négyzetméterenként. A magánszemélyek a lakóingatlanok esetében 450, a vállalkozások 500 forint fizetésére kötelezettek négyzetméterenként. Vannak esetek, amikor többet kellene fizetni, ugyanis az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok telephelye legtöbbször maga a lakás, a családi ház. Ilyenkor az adóköteles alapterületre elvileg a vállalkozásokra kiszabott tarifa érvényes. Kivéve abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban nincs külön lefektetve, hogy pontosan mekkora területet is használ az adott vállalkozás. Az pedig a legritkább esetben fordul elő, hogy feltüntetnék, a lakásból pontosan mekkora is az - esetenként csak annak nevezett - iroda alapterülete. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az ingatlannak több tulajdonosa van.

Mi van a galériával?

Amennyiben valaki galériát alakít ki otthonában, adókötelesnek számít, amennyiben a magassága meghaladja a 190 centimétert. Ilyenkor a helyiség alsó alapterületén túl a galéria alapterületét is be kell számítani, és fizetni kell utána. Persze csak akkor, ha bevallja a tulajdonos, hogy galériás az otthona, amit sokkal nehezebb ellenőrizni, miután a galéria nem szerepel feltétlenül az építési engedélyeztetési dokumentációban.

Írta: Balogh Zoltán

Forrás: Dunántúli Napló - 2009. január 26.

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!