ALTERNATÍVA - Egy felújított, passzív panelházban jóval kevesebb gáz is elég ugyanolyan hőmérséklethez.

Ilyen egyszerű lenne? Leszigeteljük - és harmadára esik a rezsi. A panelfelújítással csak egy gond van: sokba kerül.

- Kint most négy fok van, idebent pedig 23 - mutatja a szobai hőmérőt Kanik Istvánné, a dunaújvárosi Solanova ház közös képviselője. Aztán leül a kisszobában egy számítógép elé, és megállapítja: Teri néni lakása kicsit túl van fűtve, 28 fok áll a képernyőn. - Ez a számítógép egy különös szerkezet - magyarázza Kanik Istvánné. - Ezt figyelve az is kiderül: a 42 lakásban élő családok közül melyek a fázósabbak.

Minden lakás adatai látszanak: páratartalom, hőmérséklet, energiafogyasztás, percről percre a legfrissebb adatokkal.

- Persze, nem ez a legjobb az egészben, hanem a fűtésszámláink. Ezek az igazán meggyőzőek: mielőtt a házat felújították, 120 ezer forintot költöttünk évente fűtésre, a felújítás után ez az összeg 35 ezer. Ennek négy éve. Azóta a gáz ára is az egekbe szökött, de még mindig jól állunk. A lányomék egy hasonló méretű lakásban élnek, amelyik nincs így felújítva. Nekik 16 ezer forint a havi fűtésdíjuk, a miénk pedig hétezer körül van, és ebből még vissza is kapunk majd az év végén. Mi ugyanis átlag három héttel később kezdünk fűteni.

A dunaújvárosi hétemeletes panel egyébként ránézésre pont úgy néz ki, mint egy másik hasonló: a hetvenes évek végén épült házgyári épület, amit az elmúlt évek korszerűsítési programjainak keretében felújítottak. Legalábbis kívülről. Szép sárga lett, és újak az ablakai. Belül azonban teljesen más, mint a többi. Olyannyira, hogy nincs is másik hasonló az egész országban. Minden lehetséges modern technológiát felhasználtak a felújításkor. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatói német és osztrák partnerekkel egy uniós mintaprogram keretében majdhogynem egy passzív házat csináltak a panelből.

- A tetőnkön zöld növények burjánzanak, a falakat 16 centiméter vastagságban szigetelték, két-három rétegből álló hő- és hangszigetelő ablakaink vannak, és napkollektorral csinálunk meleg vizet - sorolja a közös képviselő. - Fantasztikus, hogy minden lakáshoz külön szellőzőrendszer tartozik, amiben pollenszűrő is van. Allergiánkat elfelejthettük, és port törölni is elég évente kétszer-háromszor. Jó itt lakni. Mostanában mások rettegve hallgatták a híreket a gázszolgáltatásról, addig mi kiszámoltuk, hogy a kinti mínuszok ellenére akkor is 19-20 fok lett volna nálunk, ha két-három hétre teljesen leállt volna a fűtés.

Egyetlen szépséghibája van a történetnek: a felújítás költségei. A Solanova-projekt keretében, uniós támogatással megvalósult átalakítás ugyanis kétszázmillió forintba került. Lakásonként ez csaknem ötmillió forint, vagyis kell vagy ötven év, hogy a rezsin megtérüljön a befektetés. Ha nincs a pályázat, és a lakóknak maguknak kellett volna fizetni a költségeket, nem biztos, hogy a ház ma így nézne ki. De ez a dunaújvárosi ház nem fogyaszt el feleslegesen egyetlen köbméter gázt sem, ráadásul feleannyi energiahordozóból van ugyanolyan meleg, mint máshol. Ilyen szuperpanelekkel kétszer annyi ideig tartana a földgáztartalék baj esetén.

Lábunk alatt a megoldás?

A lábunk alatt lehet az egyik megoldás, amivel enyhíteni lehetne hazánk gázfüggőségén. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználást elsősorban a termálvizek hasznosítása jelenthetné. A mélyből kinyert forró termálvíz ugyanis lakások fűtésére, üvegházak melegítésére, haltenyésztésre, talajfűtésre egyaránt használható, a víz kinyerése gazdaságosan megoldható, felhasználása pedig - a használt vizek visszatáplálásával - nem jár semmilyen károsanyag-kibocsátással.

"Magyarország területének 40-50 százaléka alatt található 50-60 fok feletti termálvíz elérhető, 1000-2500 méter mélységben. Hazánkban így valódi alternatívát jelenthet a termálvíz használata a hőellátásban" - mondta szerkesztőségünknek Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. Hozzátette azonban, hogy a termálvíz hasznosítása csak decentralizáltan, azaz egyes kisvárosokban, falvakban külön-külön képzelhető el, nem egy országos, összefüggő rendszerben. Előbbire viszont több jó példa is akad itthon, hiszen tucatnyi településen látják el már a középületeket, oldják meg a lakossági fűtést termálvízből származó hőenergiával.

"Sok kicsi előbb-utóbb sokra mehet" - véli Kurunczi Mihály, aki hozzátette, hogy jelenleg csupán évi három-négy petajoule a hazai termálenergia-hasznosítás, amit legalább 60-65 petajoule-ig fel lehetne tornászni. Ehhez azonban sok-sok milliárd forintos beruházásokra lenne szükség. "És itt kellene elgondolkodniuk a politikusoknak, hogy újabb gáztározókat, kerülővezetékeket építenek, vagy inkább a megújuló energiát hasznosítják" - fűzte hozzá.

Földgáz: marad az orosz függőség, bár cseppfolyós gáz is jöhet

A következő években nem csökkenthető Magyarország függése az orosz földgáztól - állítják az elemzők. Ma a magyar lakosság éves fűtésigényének kétharmadát fedezi a gáz; a maradékot szinte teljes egészében a fa és a szén biztosítja. A hazai földgázfelhasználásnak körülbelül a háromnegyede származik importból - a legnagyobb szállító Oroszország, amely a behozatal kilencven százalékát adja.

A függőség csökkentésére három alapvető lehetőség áll a rendelkezésünkre. Az első a hazai készletek fokozott kitermelése. A becslések szerint mintegy 1500 milliárd köbmétert rejtő makói gázmező kiváló forrás lehetne (hazánk éves gázfogyasztása jelenleg 15 milliárd köbméter), ám egyelőre úgy tűnik, hogy az ott rejtőző energiahordozó nem termelhető ki gazdaságosan. A többi gázmezőnk viszont kimerülőben van. A második lehetőség a közép-ázsiai földgáz behozatala. Ehhez azonban jelenleg nem adottak a feltételek, a térségből ugyanis csak a már így is túlterhelt orosz-ukrán vezetékrendszeren juthatna el a gáz hazánkba. Hosszabb távon a Nabucco gázvezeték jelentheti a megoldást.

A harmadik lehetőség az úgynevezett LNG-, azaz cseppfolyósított gáz importja. Mínusz 180 fokos hőmérsékleten a gáz cseppfolyóssá válik, és tartályhajókban egyszerűen, biztonságosan szállítható. Elméletileg vásárolhat így hazánk gázt például az észak-afrikai vagy a közel-keleti termelőktől, ám az energiahordozót Magyarországra eljuttatni már nem tudnánk. Jelenleg ugyanis csak egy észak-olaszországi kikötőből lenne módunk a "visszagázneműsített" energiahordozó tranzitjára, ám onnan túl szűkösek hazánk irányába a vezetékek. Megoldást e téren a 2012-ben átadni tervezett, horvátországi LNG-kikötő jelenthet.

Mi az a passzív ház?

A passzív ház (Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott, német minősítési rendszer. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges, viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Az első passzív ház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Azóta több mint 14 000 hasonló épült Európa-szerte, főként Németországban és Ausztriában.

Írta: Fábos Erika - Molnár Sándor - Németh Márk

Forrás: Reggel.hu - 2009. január 25.

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!