Pécs - Egy németországi konferencián cseréltek tapasztalatokat a passziv házakról a PTE műszaki kar szakemberei, akik szerint az extra módon hőszigetelt házak energiaigénye akár a tízede lehet egy hagyományos épületének.

Az energiaköltségek száguldását meg lehet állítani, állítja Dr. Vajda József, a Pécsi Tudományegyetem főiskolai tanára, aki szerint a különleges módon hőszigetelt ház fűtés-szükséglete tízszer kevesebb a hagyományosénál. A szakember nemzetközi tapasztalatokra hivatkozik.

- Tanártársával és diákjaival vett részt a napokban a nürnbergi 12. Nemzetközi Passzívház Konferencián, ezen a héten pedig már a régió szakembereinek is beszámoltak a tapasztalatokról. Avasson be a titokba: mi is az a passzívház?
- A passzívház extrém jó hőszigeteléssel rendelkezik. Így az összes hővesztesége olyan minimális, hogy nincs szükség a hagyományos fűtési rendszer kiépítésére, kazánra, radiátorokra, vezetékekre, elegendőek hozzá a házban jelenlévő passzív energiaforrások. Az ablakokon beérkező napfény, valamint a gépek és a bentlakók által leadott hő, esetleg egy kandalló. Ezek az energiaforrások - kombinálva a házból eltávozó, elhasznált levegőből visszanyert hőenergiával - képesek egy lakóházban a komfortérzetet biztosítani.
- Ki találta ki a dolgot?
- Egy Wolfgang Feist nevű német mérnök, aki ma intézetvezető. Vagy tizenöt-tizenhat éve igyekszik a találmányát elfogadtatni, s egyre több sikerrel jár. Ugyanis az energiahordozók árának növekedése napjainkban már alig követhető.
- Szerintem Feist úr alighanem maga is elcsodálkozott azon, amire rájött.
- Valóban, hiszen először a hagyományos fűtési rendszerekkel együtt építették a speciálisan szigetelt házait, ám közben a ház lakói észrevették, hogy a radiátorokra semmi szükség.
- Mi a dolog lényege?
- Déli tájolásúak az épületek, óriási, háromrétegű ablakokkal, másrészt olyan szuper szigeteléssel, amely minden elillanó hőt megfog. Az ablakokon át bejövő napfény melege - akár az üvegházak esetében - felfűti a szobákat, ám a háromrétegű üveg nem engedi a hőt eltávozni. Befelé jöhet a meleg, kifelé nem. Egy ilyen házban a szellőztetés is mindig kontrollált módon, hővisszanyerővel ellátott szellőztetőberendezéssel történik. Ezért aztán az épület fűtési energiaigénye tízszer kevesebb, mint a hagyományosé.
- De nagyon drága is lehet. Vagy nem?
- Egy közelmúltban végzett uniós felmérés szerint - több országban is összehasonlították a kivitelezési árakat - egy ilyen lakóház csupán 8-10 százalékkal kerül többe, mintha a megszokott módon építették volna. Ugyanis bár drágább a ház szigetelése, vagy a nyílászárók speciális üvegezése, a fűtési berendezések, vezetékek ára megspórolható.
- Nálunk hogy állunk vele? Az emberek nemigen hallanak róla, vagy legalábbis mintha titkolnák előlük a dolgot.
- Számomra úgy tűnik, hogy bár az építészek nagy része már ismeri a passzívház fogalmát, mintha félne tőle. Néhány éve szakvéleménnyel, számításokkal segítettem egy ilyen hazai ház megépítését - Sopronban épült volna -, ám maga a megrendelő is mintha megijedt volna. A kivitelezőről nem is beszélve.

Oktatják az egyetemen

Dr. Vajda József, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának főiskolai tanára immár több éve oktatja diákjainak speciális stúdium keretében a passzívházról szóló tudnivalókat. Hiszen - mint azt a nürnbergi konferencián is többek leszögezték - az energiatakarékos építésmódok eleddig legsikeresebb formájáról van szó.
2008 elejéig mintegy tizenötezer passzívház épült világszerte, egyre több uniós régió támogatja aktívan a programot. Különösen Németországban, Ausztriában, Olaszországban és az északi államokban terjedt el, ám érdekes módon a keleti régiókban egyelőre alig-alig alkalmazott a technológia. Pedig Vajda József szerint már az energiafelhasználási számításokat kifejlesztett szoftver is forgalomban van.
A főiskolai tanár úgy véli, hogy tervezési és kivitelezési különlegességeket sem a tervezők, sem a kivitelezők nemigen vállalják még fel, s bár ha tudnak is róla, ezért nem ajánlják az építtetőknek. Holott minden szükséges hozzávaló építőanyag itthon megvásárolható.
Ráadásul környezetvédelmi szempontok miatt sem volna rossz döntés: egyetlen passzívház évente tonnás nagyságrenddel kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hagyományos ház.

Írta: Kozma Ferenc

Forrás: Dunántúli Napló - 2008. május 15.

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!