Takarékosság - Áprilistól ismét lehet állami támogatást kérni.
Az uniós átlag több mint másfélszeresét költjük Magyarországon egy négyzetméternyi lakás befűtésére. Javíthat a helyzeten a várhatóan április elsejétől induló Nemzeti Energiatakarékossági Program.
Magyarországon egy négyzetméternyi lakás fűtésére évente 250 kilowattórányi energiát használunk, ami közel másfélszerese az Európai Unió átlagának. A jelentős eltérés a hazai épületek katasztrofális állapotának tudható be. A rosszul záró ablakok, a korszerűtlen szigetelés miatt gyakorlatilag az utcát fűtjük. Összehasonlításképpen: egy teljesen felújított, korszerű épület négyzetméterének a fűtése csupán 60 kilowattórányi lenne évente. Az ország teljes energiafogyasztásának csaknem harmadát fordítja fűtésre, többet, mint például közlekedésre - hangzott el kedden egy szakmai konferencián. Az összes hazai energiafogyasztás 15 százalékát lehetne megspórolni pusztán az ingatlanok energiarendszereinek korszerűsítésével.
Magyarországon összesen 120 ezer lakás kapott 2001 óta energiatakarékossági támogatást. A lakosság érdeklődését jól jelzi, hogy tavaly a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretében kiírt pályázatok pénzügyi kerete néhány nap alatt kimerült. Jó hír azonban, hogy idén is újraindul a program. "Várhatóan már április elsejétől lehet pályázni támogatásokra a Nemzeti Energiatakarékossági Program 2007-es pályázatainak keretében" - tudtuk meg Szerdahelyi Györgytől, a GKM energetikai szakmai tanácsadójától. A tavalyi kiíráshoz hasonlóan most is lehet majd támogatást kérni a régi nyílászárók cseréjére, utólagos hőszigetelésre, melegvíz- és fűtéskorszerűsítésre. Megmarad az a kitétel is, hogy csak az 1994 előtt, hagyományos technológiával épített házak tulajdonosai pályázhatnak. Jelentős változtatás lesz azonban, hogy 30-ról 15 százalékra csökken a vissza nem térítendő támogatás mértéke. Önrész nélkül is bele lehet vágni a korszerűsítésbe, mivel államilag támogatott hitellel is ki lehet váltani a saját erőt. Az egy beruházásra elnyerhető maximális támogatási összeg 250-270 ezer forint lesz, amelyet maximálisan 1,5 millió forintnyi kedvezményes hitel egészíthet ki.
Hasonló feltételrendszer mellett lehet megújuló energiaforrások használatára is pályázni, így például napkollektor beüzemeltetésére vagy hőszivatytyúk beszerzésére. Itt ráadásul nincs is semmiféle a pályázó házak jellegét érintő korlátozás. Ugyanúgy kaphat támogatást tehát egy új építésű budapesti villa, mint egy kis tanyasi kunyhó tulajdonosa.
A tavalyi NEP keretében anynyian pályáztak, hogy 11 nap alatt elfogyott a rendelkezésre álló 1,2 milliárd forint keret.
A közel 8500 pályázóból végül 3000 jutott támogatáshoz. Idén közel duplájára emelték a rendelkezésre álló összeget, így összesen több mint 2,5 milliárd forintot lehet szétosztani a jelentkezők között. Szerdahelyi György azonban a megváltozott feltételek miatt nem számít a tavalyihoz hasonló rohamra áprilisban.
Szakértők szerint nem csupán támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel, hanem egyéb szabályozásokkal is lehet ösztönözni a lakosságot az energiatakarékosságra. Az egyes háztartási gépekre kötelezően felrakandó energiacímke (ami a gép energiafogyasztásának besorolását mutatja) például növeli a fogyasztói tudatosságot. Hiszen nagyobb valószínűséggel vásárolnak majd olyan berendezést, amely kevesebbet fogyaszt.
A magyarokat azonban a kisebb energiafogyasztásra legjobban a magas árakkal lehet rábírni. Varró László, a Mol vezető közgazdásza ezért a szakmai konferencián üdvözölte a kormány azon döntését, hogy két-százmilliárd forintról száz-milliárdra csökkentette a gázár-támogatási rendszer keretét.
Forrás: Dunántúli Napló - 2007. február 7.
Írta: Németh Márk
A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!
|