Hosszú hónapok kézzelfogható eredmény nélküli tárgyalásai után az elmúlt napokban határozottabb hangot ütött meg az önkormányzat a pécsi erőmű tulajdonosával. A Karolina külfejtés elmaradt tájrendezése miatt megegyezés hiányában keresetet nyújtott be a város a megyei bírósághoz. Tasnádi Péter polgármester pedig az erőművel közös tulajdonú Pétáv legutóbbi taggyűlésén leszögezte: gázáremelés ide vagy oda, 2008-ban nem emelkedhet tovább Pécsett a távhő ára. A másik fél ezt nem fogadta el, így egyelőre nincs az idei évre vonatkozó üzleti terve a távhőszolgáltatónak. Életbe lépett a vitás kérdések esetére előírt hatvan napos moratórium, és ha nem lesz megegyezés, a kérdésben külső szakértő dönthet. Az önkormányzat a város polgárai érdekében komoly hátránnyal száll harcba: a 2000-ben kötött szindikátusi szerződés valóságos átokként ül a pécsi távhőszolgáltatáson és a fogyasztókon.

A héten keresetet terjesztett be Pécs városa a Pannon Hőerőmű Zrt. ellen a Baranya Megyei Bíróságon. A lépés nem volt sem váratlan, sem előzmények nélküli, miután tárgya az elmúlt hónapokban sokat emlegetett Karolina külfejtés rehabilitációja. Röviden összefoglalva a Karolina helyben lassan iskolai tananyaggá váló előzményeit: 1997-ben a város és a Pannon Hőerőmű elődje, a Pécsi Erőmű Részvénytársaság szerződést kötött a több mint 14 hektáros külfejtés bérletére. A paktumot 2000-ben módosították, amely 2004 végéig bányászatra adott lehetőséget, 2007 végéig pedig a terület rekultivációját írta elő.

Mint ismert, a hőerőmű nem teljesítette utóbbi kötelezettségét. Úgy tudjuk, ezt részben azzal indokolták, hogy a Pécsi Bányakapitányság 2010-ig adott határidőt a munkákra, ám ez a hatósági engedély a szerződésre nincs hatással. A hőerőmű által vállaltakkal ellentétben nem épült meg a Pécsbányatelepi út sem. A hátrányoknak ezzel nincs vége: kellő takarás híján a terület jelentős porszennyezést jelent a városnak, az elmaradt tájrendezés pedig a külfejtés további fejlesztésének, hasznosításának állja útját. A hőerőmű korábban kezdeményezte a bérleti szerződés meghosszabbítását annak érdekében, hogy a rekultivációhoz állami forrásra is pályázhasson. Az önkormányzat ehhez nyilatkozatával hozzájárult, arányos bérleti díjat állapított meg, amelynek információink szerint kétharmadát az állam állta volna, a szerződés-módosítás mégis megbukott.

A város korábban vállalta, hogy a rekultiváció idejére nem kért bérleti díjat. A munkák azonban elmaradtak, 2005-től 2007 végéig évi 30, 2008 januárjától pedig évi 51 millió forint díjat követel az erőműtől. Az önkormányzat azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az erőművet a közel 1,8 milliárdos rekultivációs munkák elvégzésére 2010 végéig, és hogy az alperes fizesse meg a városnak az elmaradt bérleti díjat kamataival együtt. A tájrendezés költsége soknak tűnhet, de a bányatörvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy termelés során a javak egy részét félre kell tenni a rekultivációra.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a hőerőműnek milyen tervei vannak a rekultivációt illetően, de úgy tudjuk: az erre kiírt közbeszerzést a harmadik alkalommal érvénytelenítették.

Hivatalosan is vitás kérdéssé lett a Pétáv két tulajdonosa, Pécs és a hőerőmű között a távhődíjak kérdése. Mint ismert: Tasnádi Péter polgármester hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdeményez a Pannon Hőerőmű Zrt.-vel a lakossági díjak mérsékléséről. A tárgyalások mostanáig nem jártak kézzelfogható eredménnyel. A város vezetőinek meglátása szerint legalábbis nem számít ennek a PannonPowert, és vele a pécsi erőművet megvásároló Dalkia Energia Zrt. tavaly júliusi ajánlata. Ebben nem kevesebbet, de nem is többet ígérnek 8 százalékos hődíj- és alapdíjcsökkentésnél, és évi 190 milliós beruházást 20 éven keresztül. Cserébe ugyanis a teljes menedzsment jogokat kérték a Pétávban, és az osztalék 90 százalékát, valamint további kapacitás-lekötést.

A Pécsett embertelenül megnövekedett díjak körüli vita a Pétáv legutóbbi taggyűlésén élesedett ki igazán. A hőszolgáltató tulajdonosa 51 százalékban a város, 49 százalékban a hőerőmű. A kéttagú társaságnak az ominózus ülésen a Pétáv 2008-as üzleti tervéről kellett volna döntenie, ám nem sikerült.

A szolgáltató menedzsmentje a tavalyi árakkal számolt, azaz további díjemelésektől mentes tervet terjesztett elő, de ezt a Pannon Hőerőmű nem fogadta el. A gyűlésen személyesen megjelent Tasnádi Péter kijelentette: mivel a lakosság elérte a tűrőképesség határát, szó sem lehet további áremelésről.

A városvezetés egy első ránézésre meglehetősen reménytelennek tűnő helyzetben csapta le a sisakrostélyt. A távhődíjak körül kialakult keserves helyzetnek egyetlen oka az a szindikátusi szerződés, amely Toller László polgármestersége alatt, 2000-ben született. Ekkor vált az akkori Pécsi Erőmű Részvénytársaság tőkeemeléssel tulajdonossá a Pétávban. Máig érthetetlenek a szerződésnek azok a passzusai, amelyek ma gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a város a 21. században alternatív, környezetbarát, netán olcsóbb forrásból vásároljon hőenergiát 2015-ig. Az is elképesztő, hogy a hőerőmű energiáinak lekötése a "fogyasztói igények" erejéig szól. Azaz annyi hőt adnak, amennyi csak kell, a lényeg, hogy ezt más ne tehesse. A fogyasztók mindezt a díjakon érezhetik.

A Pétáv 2006-ig még tudta kompenzálni az erőmű emeléseit. Utóbbi árai hatóságilag szabottak voltak ugyan, de azon belül Pécsett a maximumot kérte a hőért az erőmű, ne feledjük: attól a szolgáltatótól, amelyben tulajdonos is. 2006-ra a Pétáv tartalékai kimerültek, abban az évben kétszer emeltek árat. A nagy bumm 2007-ben következett, a pécsi hőerőmű az országos 70 százalékos gázáremelést helyben további 50 százalékkal toldotta meg. A távfűtéses lakásban élők egy emberként hördültek fel. Míg korábban a pécsi árak országos szinten kedvezőnek számítottak, az elmúlt időszakban volt év, hogy itt fizettek az országban a legtöbbet a melegért. A felháborodásból azóta olyan társadalmi jelenség lett, amellyel a polgármesteri hivatal is kénytelen foglalkozni, mivel - igen nagy - részben a fűtésdíjak miatt sok pécsi család adósodott el.

Az egyébként is elbaltázott, rendes felmondással például nem megszüntethető szindikátusi szerződés mellett vannak más problémák is. Az ígéretek ellenére nem részesül a város a biomassza erőmű hasznából. A PannonPowerről hamar kiderült, hogy bár kötelezettséget vállalt rá, nem vett részt a távhőszolgáltatás rendszerfejlesztésében sem közvetlenül, sem árengedmény formájában. Magyarul a feladatot, amelyet a lakosság elvár, a Pétáv kapta, a profit pedig az erőműhöz vándorol. Hogy ez a nyereség pontosan mekkora, az egyáltalán nem mindegy. A sokat emlegetett szindikátusi szerződés ugyanis arról rendelkezik, hogy a hőerőmű az úgynevezett tőkemegtérülési mutató alapján tehet szert profitra. Ami e felett van, az már a történelemkönyvek újkort tárgyaló bekezdéseiben gyakran előforduló extrának nevezett profit. Egyszerűbben fogalmazva nem másról van szó, mint hogy egy, a vállalkozásokat támogató városvezetés természetesnek tart egy bizonyos nyereséget. Ugyanakkor egy baloldali vezetésű, magát szociálisan érzékenynek tartó önkormányzat politikai krédójába már nem fér bele, hogy egy cég a polgárok jóléte, sőt megélhetése rovására érjen el indokolatlanul magas profitot. Azt nem tudni, hogy mekkora a Pannon Hőerőmű Zrt. lekötött tőkéje, illetve a nyereség ehhez mért aránya, mivel a cég eddig nem szolgáltatott erről adatot a Pétávnak a kifejezett kérés ellenére sem. Az bizonyos, hogy a hőerőmű nyereségét, bármekkora volt is, a pécsi lakosok fizették be nagy összegű sárga csekkeken.

Azt még nem tudni, hogy a Pétáv két tulajdonosa közötti vita hogy zárul. Ha nem lesz megegyezés, akkor a már életbe lépett 60 napos moratórium leteltével, amelyet egyébként a hőerőmű indított el, független szakértőt bíznak meg a felek a vita eldöntésével.

Gasz Zoltán, a PÉTÁV ügyvezető igazgatója szerint a pécsi folyamatban lévő tárgyalások alapján július elején várható döntés abban, hogy az erőmű és a PÉTÁV között milyen termelői ármegállapodás köthető, és ennek alapján milyen irányt vesz a pécsi hőtermelés fejlesztése, illetve milyen fogyasztói távhőár- változásokra számíthatunk. Mindegyik kérdés vonatkozásában az önkormányzat jóváhagyása jelentheti a jogosítványt a végrehajtásra.

- Egyedülálló helyzet Magyarországon, hogy a távhő előállítója egyben meghatározó tulajdonosa is a szolgáltatónak - mondta az igazgató. - Ennek vannak érezhető hátrányai, de lehetnek, és bízom benne, hogy lesznek előnyei is. Jellemző adat ma, hogy a lakossági távhődíj minden 100 forintjából 72 az erőműhöz vándorol. Én magam bizakodó vagyok a kérdésben, és látok elmozdulási lehetőséget a holtpontról. A tervek szerint és megegyezés esetén az erőmű jövőbeni fejlesztései kapcsolt termelésűek lesznek, és a haszonból a város, így lakói is részesülnek majd.

Gasz Zoltán hozzátette: hoszszú távon az volna a cél, hogy a pécsi távhődíjak, illetve ezek nagysága országos viszonylatban visszatérjen a 2006 előtti viszonyítási szintre. Az ügyvezető leszögezte, hogy a 2000-ben kötött beszállítói szerződés ma már módosításra szorul, hisz megkötése óta a körülmények lényegesen megváltoztak. Meggyőződése szerint új alapokról kell indulni, hiszen Pécs hosszú távon szeretne számítani az erőmű kapacitására, de mindenképpen csak reális és versenyképes, elfogadható fogyasztói költségszintet eredményező áron.

Gasz Zoltán hangsúlyozta, hogy ez évben ez a harmadik gázár-emelkedés, az előző kettő hatását a pécsi fogyasztók felé nem terhelték át. A magyarországi városok többsége ugyanakkor a gázár-változás arányában emelte a távhődíjakat.

A PannonPowernek az elmarad külfejtéssel, a tervezett áremeléssel és profitjával kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket. A Karolina kapcsán elmondták: "a külfejtésű szénbányák bezárásával együtt járó táj-helyreállítási kötelezettség a PannonPower csoport feladata, melynek teljesítésére mind a saját mind az állami források rendelkezésre állnak. A Karolina külfejtés tájrendezésének megvalósításában az államot képviselő Bánya Vagyon Hasznosító Kht.-val teljes egyetértésben működünk együtt. Ennek keretén belül a jelenleg folyamatban lévő, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás végén azonnal megkezdjük a rekultivációs munkálatokat, ezzel eleget téve kötelezettségeinknek, és a lakosság és az önkormányzat elvárásainak egyaránt." Az árvitára azt reagálták: "a PannonPower csoport ugyanúgy ki van téve a jelenlegi és jövőbeni drasztikus földgázár-változás hatásainak, mint a legtöbb fogyasztó. Éppen ez a nehezen kiszámítható tüzelőanyag ár volt az egyik hajtóereje a további biomassza alapú energiatermelési törekvéseinknek. A mezőgazdaságban megtermelhető biomaszsza (energianád, energianyár...) tüzelése révén villamos energiát és távhőt tervezünk előállítani, mely mind az európai uniós, mind a hazai energiapolitikai és környezetvédelmi irányokhoz teljes mértékben illeszkedik. A tervezett fejlesztés eredményeként létrejövő pécsi "zöld-távhő" termelés amellett, hogy országosan egyedülálló, kiszámíthatóbb, és a földgáz alapon megtermeltnél olcsóbb távhő előállítását teheti lehetővé."

Sólyom László köztársasági elnök a héten a Duna-Dráva Nemzeti Parkban tett látogatása során élesen bírálta az erőmű biomaszsza programját. Az államfő leszögezte: az erőművi biomassza tüzelés nem más, mint fatüzelés, amelynek eredménye közeli és távoli erdők kiirtása. Sólyom azon határozott véleményének is hangot adott, hogy energiafűvel legfeljebb kisebb városok energiaellátása biztosítható.

Írta: Barabás Béla

Forrás: Pécsi Hírek - 2008. június 6.

A cikk eléréséhez kérem kattintson ide!